A mikrohullámú sütőről 2. rész






Folytatódik a cikksorozat a mikrohullámú sütőről, melyet Creativiky-től kaptunk. Köszönjük ismét! 🙂

“Az előző cikkben (Itt olvasható) a saját tudásomat foglaltam össze a mikrohullámú sütőről. Ma egy nagyot beszélgettünk Dibó Gábor Egyetemi docenssel, aki a magyarországi mikrohullámú szintézisek egyik legismertebb szakértője, hogy válaszoljon néhány kérdésemre.

Az alábbiakban a vele folytatott beszélgetést foglalom össze:

Ott kezdtük, ahol az előző cikkben abbahagytam. Szóval 1986-ban fedezték fel a mikrohullámú sütőket a szerves kémia számára. Akkoriban még nem csináltak mást a vegyészek, csak bevitték a konyhából a saját mikróikat a laborba, és mindenféle kísérleteket csináltak velük. Az eredmények abban egyeztek, hogy a kémiai reakciók felgyorsulnak, és majdnem minden paraméterük javul attól, hogy nem a hagyományos hőközléssel melegítünk, de az egyedi eredmények teljesen reprodukálhatatlanok voltak. Ez persze érthető is: a melegítés paraméterei berendezésről berendezésre változtak, a mikrohullámú tér inhomogén volt, egyszóval semmilyen fontos faktort nem lehetett pontosan megismételni. Végül is ezeket a berendezéseket főzésre, nem szintézisekhez gyártották.

Kb. 2000-re tehető az első kizárólag szintézis-céljára használatos mikrohullámú berendezés megjelenése, és általánossá válása. Azóta nagyon sok közlemény foglalkozik már a mikrohullámmal, és a vele való szintézisekkel. Sok a megfigyelési adat, és vannak elméletek a működési mechanizmusról, de a dolog még nem teljesen tisztázott.

Hogyan működik a mikrohullámú melegítés?

A kezdeti időkben a tudósok úgy gondolták, hogy van valami “speciális mikro” effektus, hiszen a mikrohullámú szintézisek annyira más eredményt adnak, mint a hagyományos melegítési eljárásokat alkalmazók. Ez a kép azonban az utóbbi időben eléggé megváltozott, nagy részben Oliver Kappe munkásságának köszönhetően. Kutatócsoportjában ugyanis (és persze szerte a világon) elkezdték megismételni a mikrós kísérleteket hagyományos melegítési technikákkal is: Összeállítottak egy olyan berendezést, amely a melegítés ütemét hasonló sebességűvé tudja tenni, mint a mikrózott reakcióközegét, és ráadásul ugyanazt a hőmérséklet-érzékelőt helyezték mindkét edénybe. A kísérletek eredménye meggyőző volt: a hagyományos melegítő technikákkal ugyanazt a csodálatos eredményt lehetett elérni, mint a mikrós technikákkal. A titok ezek szerint talán a gyors hőközlés.

A mikrohullám működése kétféle fizikai elvvel magyarázható (és az előző cikkemmel ellentétben a szakma is “molekula-súrlódásnak” nevezi a melegítés mechanizmusát, amit igaziból most sem értek) de az a lényeg, hogy a mikrohullámú dipólus megrezegteti a dipólus molekulákat, amik kicsit lassabban rezegnek, mint a tér, és az ebből felszabaduló hő melegíti a közeget. A másik mechanizmus szerint a mikrohullámú sugárzás a töltéssel rendelkező ionokat is megrezegteti, ezek pedig átadják az energiájukat a közegnek. Így például a sós víz gyorsabban melegszik fel a mikróban, mint a sima víz, mert melegedésekor mindkét mechanizmus szerepet kap.

A most elfogadott kémiai elmélet szerint tehát nincs “specifikus mikro-effektus”, azaz a mikrohullámú sütő úgy melegít, mint a sparhelt, csak sokkal gyorsabban.

Káros-e a mikrohullám?

Természetesen. Ezt már az előző cikkben is leírtam. Nem kell nagyon félni tőle, de azért ne hajoljunk közel a mikróhoz, mikor melegít. Gábor azt mesélte, hogy a mikrohullám behatolási mélysége a szervezetbe néhány mm csak (az általánosan elfogadott érték 17 mm: http://en.wikipedia.org/wiki/Microwave_burn), aztán elnyelődik. Az mondta, folytak kísérletek a mikrohullám fegyverként való használatára, de a tapasztalat az volt, hogy csak fájdalmat lehet okozni vele, komoly károkat nem. És ahhoz is borzalmasan nagy energia szükséges.

Károsítja-e a mikro az ételekben lévő értékes anyagokat?

Igen és nem. Még azt a kérdést sem lehet megválaszolni, hogy jobban károsítja-e a mikro az ételekben lévő értékes anyagokat?

Az hogy másképp károsítja az biztos.

Először is szögezzük le: a hagyományos főzés is károsítja az ételt, másrészről persze ettől válnak egyes részei emberi fogyasztásra alkalmassá. A hús pl a tipikus példa erre. Nem is beszélve arról, hogy a finom ízek eléréséhez szükség van azokra a zamatokra is, ami akkor keletkezik, mikor a serpenyő szélén a hagyma, vagy a hús picit megbarnul.

A mikro ilyet nem csinál. Sok internetes cikk írja, hogy a mikrós melegítés egészségesebb, mert a rövidebb hőkezelés miatt kevesebb vitamin bomlik el benn, mint a hagyományos főzéssel készült ételekben. És persze igazuk van.

Másrészt éppen a gyors melegítés miatt előfordulhat, hogy valami mégis megég a mikróban. Mindannyiunknak van már tapasztalata az odaégett pattogatott kukoricáról, de ez történhet akár cukros ételekkel is: a cukor nagykanállal eszi a mikro-energiát, és bizony könnyen megéghet.

Ráadásul a mikróban a folyadékokat túl lehet melegíteni. Ez azt jelenti, hogy a melegítés néha olyan gyors, hogy a vizet akár 110-120 fokra is lehet benne melegíteni, buborékképződés (forrás) nélkül. Emiatt az ismert reakcióink kiszámíthatatlanokká válhatnak.

Hogy a fehérjék denaturálódnak a főzés során az tény. Sőt az is, hogy a sejtfalak megbomlanak. De ez mindenfajta főzésre igaz. Hogy ezt a mikróban másképp csinálnák a fehérjék,  mint a tűzhelyen, ez egy kémiailag értelmezhetetlen kérdés.

Mire használjuk akkor mikrohullámú sütőt?

Sok mindenre igen, és sok mindenre ne…

Például ne használjuk a virsli melegítésére, mert az kiszárad benne, és akár szét is nyílhat. Meg nem használjuk melegszendvics készítésére, mert az meg elázik.

Egyáltalán: Főzni nem mindig jó vele. Ennek nagyon sokféle oka van, de talán a legfontosabb az, hogy a mikróban a melegítés inhomogénen történik, ezért nem tudunk vele olyan igazi ételeket készíteni. Ezért a mikrót elsősorban melegítésre érdemes használni.

Gábor említette, és nekem teljesen újdonság volt, de biztosan ki fogom próbálni: a mikróban kitűnően lehet aszalni. Egy tálba tegyünk bármilyen gyümölcsöt egy rétegben, és kapcsoljuk be a mikrót. Az időt kb 2-percenként érdemes megnézni, hogy áll a folyamat.

A gyümölcs leve nagyon hamar kifolyik, és maga a gyümölcs apró édes “aszalványok” formájában marad vissza. Ez persze nem ugyanaz az aszalt gyümölcs: nedves és ragadós, de nagyon finom. A levét meg lehet külön inni.

A mikrohullám ipari felhasználása

Íme egy érdekes cikk, nem tudom mi valósult meg belőle az elmúlt években: http://www.mke.org.hu/061mkf/2-2008/MKF_2008_50.pdf

Ebben azt fejtegetik a szerzők, hogy előnyös lenne, ha az előfőzött rizseket nem a hagyományos gőzzel történő előfőzési módszerekkel, hanem mikrohullámmal készítenék. Nagyon izgalmas, érdemes elolvasni…

Ezen kívül még nem nagyon használják a mikrohullámot az iparban, egyszerűen azért mert a sütő mérete nehezen növelhető. De nagyon sokat nyernénk azzal, ha bekerülne az ipari üzemekbe: a mikrohullámú szintézisek tipikusan oldószer nélkül, vagy kevés oldószerrel dolgoznak, így sokkal kevesebb szemetet termelnek, mint a mostani ipari szintézismódszerek, és persze jobb hatásfokkal, kevesebb idő alatt (kevesebb energia felhasználásával) jutnak el ugyanahhoz a végtermékhez.

Hát ennyi.  A sorozat következő része a természetgyógyász aspekrus lesz lehet hogy nem ezen a héten… majd meglátjuk.)”

Forrás: Creativiky – www.creativiky.hu

Maradj velünk! – FOLYT. KÖV.




Hozzászólhatsz a témához, or Hivatkozhatsz bejegyzésünkre.

Szólj hozzá, mondd el véleményed!

Powered by WordPress | For Free T-Mobile Phones visit www.BestInCellPhones.com | Thanks to iCellPhoneDeals.com, MMORPG Games and Fat burning furnace review

A weboldal sütiket (cookie) használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Az oldal további olvasásához kérem engedélyezze a sütiket. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close

Az oldalon megjelenő cikkek kizárólag tájékoztató jellegűek, azok tartalmáért felelősséget nem vállalunk.
Az oldalon közölt információk nem helyettesítik szakember véleményét, ezért kérjük, hogy minden esetben feltétlenül kérd ki orvosod tanácsát is.


FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, ADATVÉDELEM