Nem minden napos beszéd tárgya az ízipar világhatalommá növekedése. Nem foglalkozunk többnyire vele, mit nyelünk le, a lényeg, hogy finom legyen.

Ki örül ennek szerinted a legjobban? Naná, hogy az ízipar, ízmaffia, vagy nevezzük, aminek akarjuk. De a szervezeted biztosan nem.

A napokban kezdtem el olvasni Hans Ulrich Grimm: A leves hazudik című könyvét, ami mindjárt az első fejezetben tárgyalja ezt a témát.

Nagyon érdekesen teszi mindezt közzé, néhány gondolatot szeretnék megosztani ezzel kapcsolatban Veled is.

Már ennek a könyvnek a könyvajánlójában olvasható az az érdekes összehasonlítás, hogy az biztosan nem jutna eszedbe, hogy egy benzinnek látszó, de valójában nem benzin alapanyagot töltsél az autódba. Egy benzimaromával átitatott valamit, aminek benzinszaga van ugyan, de köze nincs a benzinhez. Nem tennéd meg, ugye?

Mindezt azonban megteszed saját magaddal. Epernek látszó dolgokat eszel, húsaromával ízesített zacskós leveseket fogyasztasz. Elgondolkodtál már azon, hogy milyen következményei lehetnek ennek???

Ízfokozók, aromák világában élsz, ízlelőbimbóid a legmesszebbmenőkig el vannak kényeztetve, ezért aztán a sima, natúr zöldségíz már meg sem kottyan. Akik nem tudnak nyers zöldséget fogyasztani, köszönhetik az íziparnak ezt. De az is való igaz: a legtöbb feldolgozóhelyre is már úgy érkeznek alapanyagként a  zöldségek, gyümölcsök is (szárítva, kizsigerelve), hogy csak a mennyiség számít, az ízvilágukra vajmi keveset adnak. Így aztán muszáj valamivel „megfűszerezni”, hogy könnyebben eladható legyen, és akár függőséget váltson ki. (hiszen a profit az profit bármi áron is)

Az IFF (International Flavors and Fragrances) a világ legnagyobb illat- és ízelőállítója. Bármilyen ízt már szinte képes az ízhatalom előállítani, különféle találmányukkal felerősíthetik a mesterséges édesítőszerek édes ízét, sőt, a levesporok nemkívánatos keserű ízét is képes egynéhány termék megszüntetni.

Becsapod a szervezeted. Becsapod, mert olyasmiket fogyasztasz így el, amiket amúgy nem ennél meg. Amik rossz ízűek lennének ezek nélkül az anyagok nélkül, amik egészségtelenek.

A laboratórium és kémikusok ízeit nyeljük egyre növekvő mértékben. Még a bioélelmiszerek is gyakran aromákkal vannak átitatva.

Néhány számadat: „Az Európai Unió évente 170.000 tonna iparilag előállított aromát használ fel. Európa-szerte 95.000 tonna fogy belőle évente.”

És ami talán a legundorítóbb (már elnézést, de élek ezzel a kifejezéssel), hogy ezeket az egészségtelen élelmiszereket gigantikus reklámhadjáratokkal akár egészségesként is tüntetik fel egyes valóban egészséges alapanyag összetevők miatt (ami az összetevők listájában sokszor hátul kullog), vágyat és étvágyat keltenek bennünk, emberekben.

Ilyen méretű reklámhadjáratok költségei tudod, mire lennének elegendőek??? (megkísérlem azt mondani, hogy nem lenne több éhező a világban, ha ezt más célra fordítanák).

Remélem, ezután a kis rövid eszmefuttatás után Te is úgy gondolod, hogy az imitált, műélelmiszerek nem alkalmasak arra, hogy nyakra-főre együk őket, hiszen ártalmasságukat-ártalmatlanságukat szinte lehetetlen ellenőrizni.

Én úgy gondolom, hogy csakis teljes értékű, egészséges és valódi élelmiszer az, amivel elérhetjük, hogy elkerülhessenek a civilizációs betegségek.

Lehet, hogy most mentegetőzöl és kifogásokat találsz, és nem is akarsz tudni róla. Én azonban azt mondom, hogy ez nem másodlagos téma, és foglalkozni kell vele, hiszen múltbeli és jelenlegi táplálkozásunk határozza meg jövendőbeli egészségünket.

Ha egyetértesz velem és úgy gondolod, hogy hasznos volt a cikk, Te is szeretnél hozzájárulni, hogy ez ne így legyen, és minél több embernek kinyíljon a szeme, kérlek, juttasd el ismerőseidhez, barátaidhoz, oszd meg a Facebookon, Iwiwen, Twitteren is. Köszönöm.