Nem, nem őrültem meg, hogy ezt mondom! 🙂 És nem is buzdítalak arra, hogy most rohanj a spájzba és fald be a kacsazsíros bödönt.

Az alábbi cikkel csupán rá kívánlak döbbenteni, hogy ha fogyókúrázol, nem kell elhagynod a zsírok fogyasztását. Többféle diéta van, és szinte mindegyike azt állítja, hogy táplálkozz zsírmentesen, csökkentsd a zsírok mennyiségét!

Namármost, ha ezt a tanácsot így ebben a formában egy az egyben megfogadod, egy kis hiba csúszhat a számításba …

Abban közös az egyetértés, hogy a káros, ártalmas zsírokat ki kell iktatni. De a hasznos zsírok jelenthetik az egyik legfontosabb alappillérét annak, amivel a testsúlyod szabályozni tudod.

Tehát, egyezzünk meg: nem a zsír a probléma, hanem az, amilyen formában és amilyen mennyiségben azt általában a szervezetbe juttatjuk. Nem mindegy, hogy „savas zsírt” eszünk, azaz hidrogénezett, telített, vagy transzzsírokat mely eltömíti az artériákat, vagy egészséges zsírokat. (itt említeném meg, az olajokat is a zsiradékok közé soroljuk!)

Dr. Young professzor szerint „nem attól leszünk kövérek, hogy zsírt eszünk, sokkal inkább attól, hogy savképző ételeket eszünk.” Egyértelműen megemlíti, hogy nem jó a zsírszegény étrend, sőt kifejezetten árthat. Téves az a nézet, miszerint a zsír csakis hájassá tehet. Eddig valószínű mindenhonnan ezt hallottad, de ez a dolog nem igaz.

Fontos tudnod, hogy a zsiradékoknak négy fajtájuk van. Mindegyikről írnék egy kis ismertetőt, hogy jobban megértsd.

1. Telített zsírok

A legtöbb állati eredetű zsír ebbe a kategóriába tartozik (ez található meg a tejtermékekben, húsokban és a tojásban) Néhány növényi zsiradékot is ide sorolunk, pl. kókuszzsír, pálmazsír.

A telített zsírok jellemzője, hogy szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotúak. Ezek a zsírok képesek energiát adni, de a savak ellen nem védenek.

A telített zsírok sem feltétlenül mumusok. A szervezetnek bizonyos szinten szükség van rájuk, hogy koleszterint tudjon belőle előállítani, valamint a testben a bőr alatt „szigetelőanyag” funkciót tölt be. (és a koleszterin sem feltétlenül mumus – már hogy megint ezt a szót használjam, hiszen érfaluk védelmére szolgál. Az igazi mumusok a túlzott koleszterinszintnél is a savak!!!! – Ezt vésd jól az eszedbe!!! De ez már egy másik téma …. (lesz))

A telített zsírok többsége hosszú láncú zsír, ezeket a szervezetnem igazán tudja felhasználni energiatermelésre. Ezek a hosszú láncú zsírok melegítés hatására (pl. főzés vagy egyéb feldolgozás) átalakulnak veszélyes transzzsírokká.

A közepes láncú zsírok (a növényi eredetű telített zsírok, pl. kókuszolaj, pálmaolaj) alkalmasak a szervezetben energia előállítására.

Amit viszont tudnod kell, hogy a teljes zsírbevitel kb. 1/3-át tegyék ki ezek a fajta zsírok (nem hidrogénezett és nem transzzsír formájában!)

2. Transzzsírok

Ő a rossz, a fő bűnös. Transzzsír akkor keletkezik, mikor növényi olajhoz hidrogént adnak (hidrogénezik – ld. margarinok!!!). Ennek az a célja, hogy az eredetileg folyékony halmazállapotú olajból szilárd halmazállapotot állítsanak elő.

Van tehát egy eredetileg jó zsiradék (egy növényi többszörösen telítetlen zsiradék), és feltöltik protonokkal (azaz pozitív töltéssel – a végeredmény: egy egészségtelen zsiradék. A savak ellen nem nyújtanak védelmet.

Életbevágóan fontos: Transzzsír lesz a jó egyszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírokból is, ha 48 Celsius fok fölé melegítjük őket. „De bármilyen olajban, amit nem hidegen sajtoltak, transzzsírok lesznek”. (Dr. Robert O. Young)

Más néven transz zsírsavaknak hívjuk őket, számos egészségkárosító tulajdonsággal rendelkeznek:

– keringési rendszer károsítása

– koleszterin szint emelése

– növelik az öregedéssel kapcsolatos és degeneratív betegségek kockázatát.

A transz zsírokat teljes mértékben ki kell iktatni az étrendünkből.

3. Egyszeresen telítetlen zsírok

Az egyszeresen telítetlen zsírok stabil formulák. Ez azt jelenti, hogy ha 48 Celsius fok fölé melegítjük őket, akkor sem alakulnak át transzzsírrá. Ezért ha főzünk, egyértelműen ez a legjobb választás.

Remek energiaforrások, képesek megszabadítani a szervezetünket a savaktól.

Ilyen olajak pl. az olívaolaj, avokádó olaj. (hidegen sajtolt!!!)

4. Többszörösen telítetlen zsírok

A legegészségesebb zsírok. „Több felesleges savat képesek lekötni, mint bármely más fajta zsiradék, és nincs jobb energiaforrás náluk.”

Előnyei:

– koleszterinszint csökkentő hatású

– megkötik a szervezetben a savakat

– csökkentik az elhízás veszélyét

– csökken a szívinfarktus, cukorbetegség kockázata is.

A teljes kalóriabevitelünk 20-40 %-át érdemes többszörösen telített zsírokból fedezni, ez általában 60-90 gramm naponta.

A többszörösen telítetlen zsíroknak van egy fajtája, melyet a szervezet nem tud saját maga előállítani, ezeket hívjuk esszenciális zsírsavaknak. Ilyenek az omega-3 (EPA, DHA, ALA) és omega-6 zsírsavak (LA, CLA, GLA)

Ezek megtalálhatóak a halolajban és különböző magvak (dió, tök, len, szezám) olajában.

Ezek a zsírok roppant egészségmegőrző hatásúak, ha lúgosítod szervezeted, vagy fogyni szeretnél, ezeket kell előnyben részesítened. (Hőkezeletlen, hidegen sajtolt formáit)

***

Most, hogy megismerted kicsit a zsírokat, zsírok fajtáit, a jó és rossz arcát, biztosan máshogyan szemléled őket. Az esszenciális zsírokról, azaz az omega-3 és omega-6 zsírsavakról majd külön cikkben még említést teszek, valamint a híressé vált CLA-ról is (ami látod, szintén zsír, mégis fogyókúrázók milliói szedik táplálékkiegészítő formájában!!!)

***

A fontos, amit tehát meg kell jegyezned, hogy

– iktasd ki a rossz zsírokat (pl. margarinok, hagyományos étolajok, olajban sült ételek, olajban sült rágcsálnivalók, olajban pirított magvak),

– helyette pedig nyugodtan fogyassz jó zsírokat (hidegen sajtolt olajakat – természetesen hőkezelés nélkül – azaz kész ételbe keverd, salátáidat öntsd nyakon vele, plusz esszenciális zsírsavakat)

Szigorú zsírmentes étrenddel csak annyit érsz el, hogy nőnek majd a zsírpárnáid. A jó zsírok kiváló savmegkötők és energiaszolgáltatók tehát, emellett még számos jó egészségvédő tulajdonsággal rendelkeznek.

***

A cikk megírásához az ihletet adta, és felhasznált irodalomnak tekintendő:

Dr. Robert O. Young: A ph csoda fogyás c. könyv