Vaj vagy margarin? Nagy kérdés sokak számára. Nem könnyű első látásra eldönteni. A vaj ugye állati eredetű „koncentrátum”-féle, a margarin pedig ugyan növényi eredetű, de előállítási módja okot az aggodalomra.

Melyiket válaszd hát?

Az alábbi cikk segít kicsit tisztábban látni a témában.

A margarint „szívbarátként” emlegetik. Vajon mennyire igaz ez? Ha a margarin előállítási körülményeit vizsgálod, könnyen rájössz, hogy nem az.

A margarin hívei azzal érvelnek, hogy a margarin nem tartalmaz koleszterint, így „szívbarát”. Ez az állítás még meg is állja a helyét, ám jó, ha tudod, hogy amint a szervezetbe kerül, a máj védekezésképpen felemeli a vér koleszterintartalmát, mivel testünk „nem ismeri” a margarint, nem ismeri el táplálékként, idegen anyagként érzékeli, mivel az egy ártalmas, transzzsírsavaktól hemzsegő vegyi anyag.

A margarin növényi eredetű, olajból állítják elő, ami még akár egészséges is lehetne. Ám az a kémiai eljárás, amivel készítik, ártalmassá teszi. Az eredetileg egészséges telítetlen zsírsavak hidrogénezés során transzzsírsavakká alakulnak. Hidrogénezni azért kell,hogy kenhető legyen, és ne avasodjon, ne romoljon meg.

Mit is jelent a hidrogénezés?

A hidrogénezés egy magas hőmérsékletű eljárás, minek utána a szobahőmérsékleten folyékony olaj egészen 46 Celsius fokig szilárd marad.

Nem nagyon szeretnék tudományosabban belemászni a témába, csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy tudnod kell, hogy a hidrogénion pozitív töltéssel bír. Ezt tanultad a kémia órán is. A szervezetbe kerülő anyagoknál általában a pozitív töltéssel rendelkező anyagok savasítanak, károsaknak tekintjük őket, az „egészségtelen” jelzővel illethetnék, míg a negatív töltésű ionok, az anionok lúgosítanak, és „egészséges táplálék” jelzővel látjuk el őket.

A hidrogénezés tehát egy erősen savasító eljárás. A létrejövő anyag egy elektromos töltés nélküli természetellenes anyag, melyhez mesterséges ízesítőket, aromákat, színezékeket adnak. Így jön létre a margarin, ami egy élelmiszernek álcázott vegyi termék, élelmiszerutánzat.

Az is jól bizonyítja természetellenes voltát, hogyha egy egér elé rakod, nem fogja megenni, mivel érzékeli, hogy ez bizony nem táplálék. Csak az ember képes megenni, mert hát növényi olajból van, és a médiából azt hallja, hogy egészséges.

A transzzsírsavak a legveszélyesebb zsírok. Rosszabbak, mint a vajban eredetileg megtalálható LDL („rossz”) koleszterin. Testünk sem ételként, hanem méreganyagként, toxinként kezeli. 

***

Saját vélemény:

Én már egy ideje vegetáriánusnak mondhatom magam, de ha választani kellene a kettő között, akkor inkább a vajat választanám. Ezt sem lehet azonban korlátozás nélkül fogyasztani, hiszen az is tudvalevő, hogy a tehéntej nem egészséges az ember számára, főként nem „koncentrált” formában. Az a savmennyiség, amit egy látszólag kevéske vajjal beviszünk a szervezetbe, már sok a szervezet számára. Akár sütemény, akár krém formájában is. Több liternyi enyhén lúgos víz, vagy akár több kilogrammnyi zöldség lúgosító ereje tudja csak semlegesíteni a feldolgozása révén keletkező savakat. (de így van ez a sajttal, vagy a tejszínnel is). Továbbá a vaj telített zsírokat tartalmaz, ami persze növelheti a koleszterinszintet, tehát ebből sem lehet korlátozás nélkül fogyasztani.

Ezért ha tehetem, próbálom kerülni mindegyiket, az alternatív megoldásokat választom (ld. cikk alján) bár vajat néha használok, mivel ez azért mégis természetesebb, és mint az már ősidők óta bebizonyosodott, a természetesebb általában jobb.

Sokáig használtam én is a margarint még régebben, de ma már nem kerül az asztalunkra.

Figyelj te is oda, ha szeretnéd elkerülni a fogyasztását, ugyanis nagyon sok élelmiszer tartalmazhat margarint. Ezt az összetevők listájában elolvashatod, de ha azt látod, hogy hidrogénezett növényi olaj, akkor is tartsd nyitva a szemed, mert ez egyet jelent a margarinnal.

Alternatív megoldás: kókuszzsír, vagy avokádó húsa.

Te mit használsz a konyhádban zsiradékként? Van esetleg hozzáfűznivalód?