Az alábbi idézeteket Victoria Boutenko: 12 lépés a nyers étrendig című könyvből hoztam nektek. Ha valaki végigolvassa ezt a csodálatos könyvet, biztosan más és más gondolatot húz alá belőle, mást tart fontosnak.

Ha tetszettek a gondolatok, vagy úgy érzed, más segítségére lennének az alábbi sorok, kérlek, oszd meg a cikket a Facebookon is! 🙂

„Biztos vagyok benne, hogy amikor az olimpiai sportolók felfedezik a nyers étrendet, sok világrekord látványosan meg fog dőlni.”

***

„Manapság viszont a nagymértékben feldolgozott élelmiszereket tonnaszámra olyan mértékben fogyasztjuk, mint az emberi történelemben azelőtt soha máskor. És még ennél is riasztóbb, hogy a feldolgozott élelmiszereket annyira szeretjük, hogy a természetes termékek helyett inkább azokat választjuk. Ez okozza a főtt ételektől való függőséget. Meggyőződésem, hogy ennek a függőségnek a felszámolásával megváltoztatható az emberiség jövője.”

***

„Mindnyájan külön egyéniségek vagyunk. Az Ön teste tudja, hogy Önnek mire van szüksége. Akármilyen gyümölcsöt választ, az a gyümölcs lesz az, amit a szervezete ma Öntől rendel.”

***

„Jelenlegi életünkben oly nagy a zavarodottság, hogy óriási pénzeket fizetünk ki mindenféle műhelyfoglalkozásokra és szemináriumokra, ahol megtanuljuk, hogyan végezzük el azokat a legegyszerűbb dolgokat, amiket minden állat természetes módon ismer. Manapság a legnépszerűbb előadások nem az olyanok számítanak, mint például „Van-e élet a Marson?” vagy a „Hogyan lehetünk milliomosok?”, hanem azok, amelyek olyan alapvető magatartási mintákat tanítanak, mint például azt, hogy hogyan kell enni, aludni, megfelelően futni és relaxálni. Tanárokat keresünk, hogy megtanuljuk, hogyan kell egyenesen állni, helyesen ülni, szemüveg nélkül látni, testedzést végezni és spontán módon kifejezni érzelmeinket. Szakértőkhöz fordulunk útmutatásért olyan kérdésekben, mint például mennyi vizet igyunk, hogyan lélegezzünk, sőt, hogyan menjünk el a WC-re. Volt idő, amikor mindezeket a dolgokat természetes módon tudtuk. ….. Mindnyájan ezerféle alkalmazkodási formával élünk együtt, amelyeknek testünk alávetette magát, csak hogy életben maradhassunk. Mindegyik alkalmazkodási formáért csökkent minőségű egészséggel és rövidebb élettartammal fizetünk. A jobb egészséghez vezető út abban rejlik, hogy mentesíteni kell szervezetünket az alkalmazkodási kényszer terhétől.”

***

„Nyilvánvalóan nagy különbség van a nyers és a pirított mandula között. Ez a különbség annyira jelentős, mint az élet és halál közötti különbség.”

***

„A tudósok az egész világon aggodalommal fogadták a főzéssel kapcsolatos legfrissebb felfedezéseket. 2003-ban Vincenzo Fogliano, olasz professzor azt javasolta, hogy egész Európában kezdjenek kutatásokat a főzésnek az emberi egészségre gyakorolt lehetséges következményeivel kapcsolatban. Huszonhét európai ország alá is írta a Hő alkalmazásával feldolgozott élelmiszerek: lehetséges egészségügyi következmények (Thermally Processed Foods: Possible Health Implications) című memorandumot. A résztvevő országok harmincmillió euróval járultak hozzá a kutatást szolgáló alapítvány létrehozásához. A kutatást jelenleg számos európai egyetemen egyidejűleg végzik.”

***

„Fontos megértenünk, hogy akár valamilyen finom almatortát sütünk, akár csupán egy tojást főzünk néhány percig, az étel elkészítési folyamata során az ételt hő hatásának tesszük ki. Kémiai tanulmányainkból tudjuk, hogy az anyaggal közölt hő endoterm vegyi reakciókat vált ki. Minden vegyi reakció az atomok közötti kötések kialakulásával vagy felbomlásával jár. Ez azt jelenti, hogy a főzés során az ételmolekulák atomokat nyernek vagy veszítenek, és teljesen más molekulákká alakulnak át.”

***

„Az akrilamid a keményítőben gazdag élelmiszerek magas hőmérsékletre való hevítése alatt képződik, míg a nyers, nem főtt ételekben nem lehet kimutatni akrilamidot. Az akrilamid egy „emberi rákkeltő anyag.” (…) Az elemzések kimutatták, hogy az akrilamid zavaróan nagyszámú élelmiszerben jelen van, amelyek közül sok alapélelmiszernek számít – például chips-félékben, a kukoricalepényben, a sült hasábburgonyában, a sült krumpliban, a kekszekben, kenyérben és a reggeli gabonaételekben. Az élelmiszerekben lévő akrilamid olyan globális problémát jelent, ami nemzetközi cselekvést tesz szükségessé.”

***

„A húsok magas hőmérsékleten és hosszú ideig való főzése heterociklusos aminokat és más mutagén anyagokat hoz létre. Ezekből a húsból származó mutagén vegyületekről feltételezik, hogy növeli a (vastag)bélrák kockázatát.”

***

„Amikor elkezdtem tudományos adatokat gyűjteni a kenyérről, nagy megdöbbenést és fájdalmat is éreztem annak felfedezésétől, hogy a kenyér valójában milyen nagy mértékben okoz függőséget.  ….. Talán nehezen hihető, de a tudományos kutatások minden kétséget kizáróan azt bizonyítják, hogy még a nyers búza is tartalmaz függőséget okozó anyagokat.” (glutén-exorphin-C – morfiumszerű peptid) … A tudósok megmérték a búzában levő opiátok mennyiségét: „a legaktívabb peptidekből vett 0,5 mg egyenértékű volt 1 nM (nanomol) morfiummal.” Míg 1 nM morfium csupán elenyésző mennyiségnek számít, a központi idegrendszer számára még mindig jelentős ez a mennyiség.”

***

„A nyersételekben azonban nincsenek hozzászokást, függőséget okozó anyagok, ezért nem is képesek „az aggodalmaktól megszabadítani” minket. Ez az oka annak, hogy a karobos édesség nem tudja teljesen kielégíteni a csokoládé utáni vágyat. Hiába vagyunk már képesek csodálatos ízértékelést elérni a nyersételeknél, érzelmi igényeink szempontjából még mindig nem kapjuk meg a vágyott végeredményt. Csupán egyetlen helyzet van, amelyben a nyersétel óriási örömet és megelégedést nyújthat: amikor igazából éhesek vagyunk. Így azok számára, akik hozzá vannak szokva, hogy egész nap eszegetnek valamit, nem biztos, hogy a nyersétkezések megadják a vágyott örömérzetet. Ezért lényeges, hogy mindenki találjon az evésen kívül más módszereket is a stressz legyőzésére, különösen a nyerstáplálkozásra való áttérés idején.”

***

„A főtt ételektől való függőség gyakran erősebb, mint a haláltól való félelem. Erőteljesebb, mint a betegségtől való félelem, járjon az a betegség akármekkora szenvedéssel és fájdalommal.”

***

„Amikor főzés nélkül próbálunk elkészíteni egy finom ételt, ügyeljünk arra, hogy a végleges  zamatban jelen legyen mind az öt íz – és hogy egyik se hiányozzon.”

***

Nyers ételek fogyasztásával időt, pénzt és energiát spórolhatunk. Ezzel kapcsolatban:

„Amint látható, a több idő, energia és pénz mintegy bónuszként, jutalomként társul a nyersevővé válás folyamatához. Ezzel szemben, azokban az időkben, amikor többnyire főtt ételekből álló étrenden éltem, emlékszem, állandó idő-, energia- és pénzhiányban szenvedtem.”

***

„Amikor igazán boldogok vagyunk, nem keressük az örömöket. Csak a boldogtalan emberek összpontosítanak az örömökre. A boldogság része a természet törvényének.”

***

„Szerencsés módon a férjem és én is olyan megélhetési formát találtunk, ami lehetővé teszi, hogy kihasználhassuk szenvedélyünket. Sok évet vett igénybe annak felismerése, hogy fontosabb számunkra, ha azzal foglalkozhatunk, amit szeretünk, mint az, hogy mennyi pénzt tudunk keresni. Meg kellett tanulnunk kevesebb pénzből megélni, de az öröm, amelyben a tevékenységünk révén részünk lehet, sokkal többet jelent számunkra, mint a pénz. (…..) Ha egyetlen fűszálnak van ereje keresztülnőni a talajon, akkor elképzelhetjük, milyen potenciális ereje lehet a szenvedély által irányított emberi energiának.”

***

„Őseink több, mint hárommillió éven keresztül csak nyers élelmet ettek. Amikor az első emberi lények körülbelül 790 000 évvel ezelőtt megtanulták a tűz használatát, nem kezdtek el azonnal főzni. Sok ezer éven át a tüzet melegedés céljára, fényforrásként és a ragadozó állatok távoltartására használták.”

***

„Ma már tudjuk, hogy a főzési folyamat egy kémiai reakció, amely megváltoztatja az étel összetevőit. Ennek eredményeként a főzés által létrehozott toxikus molekulák étvágygerjesztőként hatnak, és hamis vágyakozást keltenek.”

***

Még egyszer ajánlom tehát a könyvét nagy-nagy szeretettel! 🙂

Victoria Boutenkoék honlapja: http://www.rawfamily.com/