A mikrohullámú sütőről 4. rész






A mikrohullámú sütőről szóló cikksorozatunkat folytatjuk. Immáron a 4. részt olvashatod Creativiky írásában.

“A cikksorozat előző részei, a mikro természettudományos elméletéről és hatásairól itt olvashatók: >>>KATT az első részhez, és >>>>KATT a második részhez. A harmadik részben a természetgyógyász szemével próbáltam összefoglalni a mikrózás tudnivalóit >>>>KATT!

Ebben a negyedik részben a neten leggyakrabban előforduló érveket és ellenérveket vizsgáljuk meg.

Kezdjuk talán a mikro-párti érvekkel:

A mikrohullámú sütőknek számos előnyük van, a legfontosabbak a következők:

  1. Gyorsabb, mint a hagyományos főzési eljárás.
  2. A hagyományos főzés során rengeteg energiát elhasználunk olaj- és vízmelegítésre, míg a mikrohullámok csak az ételt melegítik, így energiát spórolhatunk meg
  3. A tápanyagok az ételben maradnak
  4. A proteintartalmú ételek nem barnulnak meg mikrohullámú sütőben való főzéskor. Ez a csökkentett oxidáció azt jelenti, hogy az ételben található A-és E vitamin kevésbé sérül
  5. A mikrohullámmal melegített ételekben  több vitamin marad, mint a  hosszú főzéssel elkészítettekben
  6. Az egészségünkre potenciális veszélyt jelentő mikroorganizmusok 5 és 60 Celsius fok között szaporodnak, ám mikor mikrohullámú sütőt használunk, annak gyorsasága miatt minimálisra csökkenthetjük ételünknek a kritikus zónában töltött idejét

(http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/3180/a-mikrohullamu-suto-veszelyei)

Az 1. és 2. érv természetesen igaz.

A 3.-as, 4.-es és 5. érv ugyanaz, vagy leglábbis nagyon hasonló.

A vitaminokra és egyéb tápanyagokra mindenképpen igaz az a megállapítás, hogy nyersen az igaziak: akkor tényleg kémiai változás és tápanyagcsökkenés nélkül ehetjük meg őket. Más kérdés persze, hogy mennyit küszködik vele a szervezetünk, mire lebontja a zöldségeket, és hozzájut a tápanyagukhoz. De hogy a mikro kevésbbé károsítani a zöldségeket mint a hagyományos főzés (vagy akár jobban), arra nem igazán látok bizonyítékot.

Az valóban igaz, hogy a fehérjék kevésbbékárosodnak a mikróban: ezért is olyan íztelenek. A fehérjék az edény szélére égve kicsit megpörkölődnek, ez az íz gazdagítja azételek ízvilágát. Az így keletkezett anyagok egy része persze nem hasznos a szervezetnek, mégis évezredek óta kitűnően együtt élünk velük, gondoljunk csak a zsemleszínűre elkészített rántásra…

Az E vitaminról azt érdemes tudni, hogy a levegő oxigénje hatására is borzalmasan hamar lebomlik. Mire a zeller zöldje megfonnyad, addigra a benne lévő E vitamin 90 %-a lebomlott benne. A wikipedia szerint  a hüvelyesekben, és a teljes kiőrlésű kenyerekben van belőle a legtöbb, pedig azokat nem mikroban sütik! Az A vitamin egy másik kérdés. Közvetlenül A vitamint a húsok, tojások és a tejtermékek tartalmaznak, A zöldségekben csak provitaminja, a karotin fordul elő. A legtöbb A vitamint a szervezetünk a sárgarépápól nyerheti, aminek viszont a színanyaga a béta karotin, nem hiszem, hogy nagyon hőérzékeny lenne (hiszen a főtt sárgarépa is piros!). Az vízoldható vitaminok mikro-beli lebomlásáról ezt a cikket ajánlom mindenki figyelmébe: http://www.acta.sapientia.ro/acta-alim/C2-1/alim2-6.pdf. Ebben azt írják, hogy a vitaminok igenis nagy százalékban bomlanak a mikrohullám hatására.

De ez persze még nem mond túl sokat: vizsgáljuk meg, hogy a hagyományos főzés mennyire roncsolja pl. a C vitamint. Erre nehéz információt találni, de itt azért van valamennyi: http://www.dietitian.com/vitaminc.html.

Egyszóval a hagyományos főzés is roncsolja a vitaminokat. Hogy jobban, vagy kevésbbé, mint a mikro, erre azt hiszem a válasz ugyanaz, ami az előző bejegyzésben volt: ami a hőközlésen (melegítésen) múlik, annak ugyanaz a hatása az időtől függően, módszertől függetlenül. Ami a hagyományos főzés és a mikrózás között esetleg különbséget jelenthet, az az oxigén jelenléte: a mikróban kevésbbé jut oxigén a tápanyagok közelébe, ha az étel nagy darabokra van vágva, mint a főzővízben, emiatt itt talán kevésbbé károsodik. A másik nagy különbség a túlmelegítés: az edény falán lejátszódó “pirulás” nincs a mikroban, ez előny is, hátrány is a végső étel szempontjából.

A 6-os megállapítás elég furcsa: 5 és 60 fok között szaporodnak a bacik, de 100 fokon meg megfőnek. Szóval azokat a hagyományos főzés is meg a mikrózás is egyszerűen megöli.

folytassuk tovább a webbeteg írását:

Természetesen sok tévhit is kering a mikrohullámú sütőkről, ezek közül a leggyakoribbak a következők:

  1. A mikrohullám megváltoztatja az étel kémiai szerkezetét. Nem igaz. Nincs bizonyíték a mikrohullámú energia által keltett veszélyes vagy mérgező anyagváltozásra.
  2. A mikrohullámmal elkészített ételek fogyasztásával nagyobb sugárzásnak tesszük ki magunkat. Nem igaz. Abban a pillanatban, ahogy a mikrohullámú sütőt kikapcsoljuk megszűnik a mikrohullámok jelenléte az ételben.
  3. A mikrohullámú energia radioaktív. Nem igaz. A mikrohullámú energia nem tud radioaktívvá alakítani sem ételt, sem mást.

Az 1. megállapítás természetesen igaz! erről az előző cikkben is olvashattatok.

A második megállapítás természetesen nem igaz: a mikróból bizony szökik ki némi mikrohullámú sugárzás, ami ugyan az egészségre nem káros, legalábbis ha nem vagyunk sokat benne, és nem hajolunk közel a készülékhez, de az elektroszmogot biztosan növeli.

a 3. állítás teljesen igaz: a rádióaktív sugárzás egymilliószor nagyobb energiájú sugárzás a mikrohullámnál.

A webbeteg cikke tehát többé kevésbbé helytálló.

Most nézzünk egy írást a kontra oldalról:

Még egy kísérlet. A kikapcsolt állapotban lévő mikróba bele kell tenni egy bekapcsolt mobiltelefont. Rá kell csukni a mikró ajtaját, majd felhívni egy másik készülékről a mobiltelefont. Akkor jó a mikró burkolása, ha nem szólal meg a benne lévő mobil készülék. Én eddig közel 100 különböző márkájú mikrosütővel végeztem már el ezt a kísérletet, és eddig minden mobil kicsengett, akkor is, ha a mikro ajtaja be volt zárva.

http://kornyezet.blogter.hu/172735/a_mikrohullamu_suto_artalmai_

Ezt a kísérletet minden radiesztéta leírja a mikróról szóló írásában. Én nem próbáltam ki, de valószínűleg igaz. Így valószínűsíthető, hogy tényleg nem tökéletes a mikrosütők árnyékolása.

folytassuk tovább a fenti cikket:

A mesterségesen előállított mikrohullám a molekulákat nagyon gyors rezgésre kényszeríti – stresszhatásnak teszi ki -, ennek következtében súrlódási energia keletkezik. A hagyományos melegítési eljárásokkal ellentétben, ahol a hő kívülről hatol befelé, a mikrohullám belülről melegít, az energiát súrlódási hővé alakítva át. Mivel a természetben található anyagok közül a vízmolekula reagál a legérzékenyebben a mikrohullámra, elképzelhető, milyen hatást gyakorol rá ez a rezgés. Az, hogy a vízmolekula hogyan reagál a körülötte lévő elektroszmogra, mikrohullámra, külön fejezetet érdemelne.

http://kornyezet.blogter.hu/172735/a_mikrohullamu_suto_artalmai_

A gyors rezgések szintén minden természetgyógyász cikkben szerepelnek. Ezt néha még azzal is elrettentőbbé teszik, hogy azt írják: a mikrohullám másodpercenként 2 ezer ötszázmilliószor rezgeti meg a mulekulákat. Ez természetesen igaz. Csak az a helyzet, hogy molekuláris szemmel, a mikrohullámú rezgés egyáltalán nem gyors. A természetes molekularezgések frekvenciatartománya bizony ezerszerese a mikrohullámú rezgésének.

Az az igazság, hogy nem szeretem, ha a tudósok egymás szakterületére lépnek. Egy természetgyógysz beszéljen természetgyógyász nyelven, a természettudós meg természettudós nyelven. Ha másképp csinálják, csak kavar lesz az egészből. Ez csúnyán elhitelteleníti még a valóságos megállapításokat is.

Íme egy csodás példa:

A szerző így kezdi:

 

“Szenzációszámba menő tanulmányt közölt a Raum und Zeit, azaz a Tér és idő című újság. Svájci szerzők arról a kísérletsorozatról számoltak be, amely első alkalommal bizonyította be kétséget kizáróan, hogy a mikrohullámú sütőkben elkészített étel fogyasztása után olyan változások játszódnak le a vérben, amelyek rákosodási folyamatot válthatnak ki. A környezetbiológiával foglalkozó szakemberek már azt a kérdést teszik fel, meddig árusíthatók még büntetés nélkül a mikrohullámú sütők?
A svájci vizsgálatokat nyolc önként jelentkező, makrobiotikusan táplálkozó személyen végezték el a laussanne-i Biokémiai Intézetben, illetve a wattenwili Környezetbiológiai Tanácsadó és Kutatóintézetben. A mikrohullámú sütőben melegített, felengedett vagy főzött ennivaló (a tej és a zöldség) a kísérleti alanyok vérében szignifikáns elváltozásokat okozott.”

A mikrohullámok, amelyek a mesterséges radioaktivitással együtt az elektroszmog fő kiváltó okai, minden élő szervezet természetes funkcióit befolyásolják. Hatnak a bőrre, a szemre, a besugárzott levegő útján a tüdőre, és a sugárkezelt ételek és italok miatt egész szervezetünkre.

Ez így tökéletesen hihető és valószínűleg igaz megállapítások.

Aztán a folytatás:

Hagyományos módon elkészített ételeknél az ételben lévő ép sejtfalak tárolják az életerőt és biztosítják a bioenergiát.

És erre csak rázod a fejed! hiszen teljesen világos, hogy a hagyományosan elkészített ételben sem maradnak épek a sejtfalak! Ez legfeljebb a nyers ételekre igaz. Talán mégis igaz lehet, amit a nyers-evők mondanak, hogy kizárólag a nyers étel a valóddi élő étel? De ez meg az évezredes tapasztalatoknak nem felel meg…

Aztán a cikk folytatása ismét tökéletes:

A rezgések következtében a sejtfalak, sejtmembránok szétrázódnak, az étel bioenergetikai információi elvesznek, megszűnik a molekuláris bipolaritás, azaz a jin-jang egyensúly, így a szervezet már tulajdonképpen halott energiát kap, ami csak arra jó, hogy az életfunkciók stagnáljanak.

http://bencze-agnes.internettudakozo.hu/kepek.htm

Egy másik nagyon szimpatikus írás a témában:

http://somaegeszsegtar.hu/szolgaltatasok/geopatikus-sugarzasok/elektroszmog.html

 

Vigyázzunk tehát mit hiszünk el és mit nem. Gyakran egyetlen íráson belül is keverednek a “jó” és a “rossz” érvek. nagyon nehéz a laikusnak dönteni igazság, és féligazság között.

A cikksorozat utolsó részében megpróbálok egy rövid összefoglalót adni arról, hogy miről szólt az egész cikksorozat, mire vigyázzunk a mikrohullámú sütő használatakor, és hogy mire használjuk és mire ne…”

Szerző és forrás: Creativiky – www.creativiky.hu

 




Hozzászólhatsz a témához, or Hivatkozhatsz bejegyzésünkre.

Szólj hozzá, mondd el véleményed!