Korábbi cikkünkben (Csírák, élő táplálékaink) már ecseteltük a csírák egészségmegőrző, energia- és vitaminbomba voltát, most az otthoni csíráztatás fortélyairól lesz szó.
Rengeteg mag van, amit csíráztathatunk, és nem is ördöngősség az egész. Aki túlcsorduló egészséget szeretne magának, annak kötelező 🙂 beiktatnia a csírákat a táplálkozásába.
A csíráztatáshoz nem kell idő, nem kell külön hely, nem kell sok pénz, nem kell szakértelem, egyszóval semmi kifogás nem található arra, hogy ne próbálkozzunk meg vele.
Nem kell hozzá idő: napi 2 szeri átöblítés, ami max. 5 perc.
Nem kell külön hely: Icinypiciny helyet foglal a konyhában egy csíráztató tál vagy csíráztató edény, bármilyen kisméretű a helyiséged, nyugodtan csíráztathatsz.
Nem kell sok pénz: A csíráztatni való magok nem drágák, pár száz forintért már kaphatunk egy 200 grammos zacskónyit.
Nem kell szakértelem: Akár már az első próbálkozás alkalmával sikereket érhetsz el a csíráztatás terén, csupán néhány alapvető dolgot kell betartani.
Miben csíráztassunk?
Én kezdetben egy sima kis tányéron próbáltam, a csírák öblítéséhez pedig sűrű szövésű szűrőt használtam. A kényelem miatt vásároltam egy műanyag csíráztató tálat, melyben az öblítés kényelmesebb, és nagyobb előnye, hogy – mint a tányér – nem tárolja feleslegesen a vizet, melyben megposhadhatnak a magok, hanem mivel lyukacsos az alja, a felesleges víz le tud folyni a csíráztató tál aljába.
Léteznek anyagból készült kerámia csíráztató edények, tálak is. Ez az anyag ugyan természetesebb, de sok utánaolvasgatás után lebeszéltem magam róla, mivel többen állítják, hogy könnyen bepenészedik a tál az állandó nedvességtől. Tény: a műanyag ugyan nem természetes anyag, viszont könnyen tisztítható, és ugyanúgy jól fejlődnek benne a magok.
Léteznek már kifejezetten erre a célra szolgáló befőttesüvegek, műanyag üvegek is, de otthoni befőttes üveggel is nagyon jól kivitelezhető. A megmosott, , beáztatott, átöblített magot egy befőttesüvegbe teszünk, majd egy tüllel, függönyanyaggal, lekötjük az üveget, és fejre állítjuk, hogy a felesleges víz ki tudjon belőle csepegni.
Hogyan csíráztassunk?
Először is olyan magokat válasszunk, amik kifejezetten erre a célra valók. Lehetőleg reformboltokban, bioboltokban szerezzük be őket, tehát megbízható helyről.
Bizonytalan helyről nem érdemes magot beszerezni, mert többet ártunk vele, mint használunk, ezek a magok ugyanis általában vegyszerezettek. A csírák pedig minden anyagot koncentráltan tartalmaznak.
A magokat áztatás előtt átöblítjük, majd egy edénybe tesszük áztatás végett. Minden csírának általában más az áztatási ideje, ezeket jó szem előtt tartani kezdetben. Én általában este szoktam beáztatni, és reggel teszem a magokat a csíráztató tálba. Így kb. 10-12 órát ázott. Kisebb magoknak kevesebb idő is elegendő.
Vannak magok, melyeket nem szükséges áztatni hosszasan: pl. mustármag, ruccola mag, zsázsa mag. Ezek többnyire kissé nehezen csíráztatható magok, mivel nedvesség hatására sűrű nyákot engednek, amik megakadályozzák a csírák kibújását. Ezeket a magokat egyszer átöblítjük, majd egy kézi kis permetező flakonnal fújjuk, permetezzük rá a vizet, a továbbiakban öblíteni nem szükséges. Még így is megeshet, hogy nem sikerül a csíráztatás, de próbálkozz nyugodtan tovább.
A magokat beáztatás után rátesszük a csíráztató tálkára, melynek alsó edényébe (főleg télen, nyáron nem szükséges) félig vizet töltünk. Ügyeljünk arra, hogy mindig csak annyi mag legyen a csíráztató tálban, amennyi kényelmesen elfér egy emeleten. Ha túl sok a mag, a csírák nem fognak megfelelően fejlődni, és könnyebben is megpenészednek. Szárazon kb. a csíráztató tálat egy rétegben terítse be a mag, és ennek a mennyiségnek vegyük a felét, hogy a magok kényelmesen csírázhassanak. Csírázás során ugyanis megnő az egész cuccnak a térfogata, ezt is kalkuláld bele.
Nyáron, meleg, párás időben nem szükséges a csíráztató tál aljába vizet tenni, ekkor a levegőben lévő páratartalom elegendő a magok párában tartásához.
Fontos, hogy a magokat naponta legalább kétszer öblítsük át bőségesen tiszta hideg folyó csapvízzel. Ideális a háromszori öblítés. Ez azért szükséges, hogy a magok ne penészedjenek be, a penész- és egyéb gombák ne szaporodjanak el.
Ha látjuk, hogy „megszőrösödik” a mag, megpenészedik, akkor ne fogyasszuk őket, mivel ezek a penészgombák a szervezetbe jutva utat engednek a további mikroorganizmusok elterjedésének.
A magok csíráztatási ideje eltérő, 2-3 naptól egészen az egy-két hétig is elterjedhet.
Mikor a magok elérték a csíra nagyságot (pár milliméter, vagy néhány centiméter) fogyasszuk el őket. Nem kell megvárnunk, míg zöld hajtást ereszt a növényke, ekkor már nem is csíra a neve.
A csírákat legjobb frissen fogyasztani, de hűtőszekrényben 2-3 napig is tárolható.
Csíráztatható magok (a teljesség igénye nélkül):
lucerna (rendkívül jó lúgosító!!!), bíborhere, vöröshere, búza (rák ellen!!), rozs, köles, vöröshagyma (megfázás ellen, immunerősítő!), vöröskáposzta, brokkoli (rák ellen!!), ruccola, mustármag, zsázsa, napraforgómag, retek (megfázás ellen, immunerősítő, természetes antibiotikum!!)
***
Van tapasztalatod a csíráztatás terén? Szeretettel várjuk véleményedet!
[…] Csíráztatás otthon […]
[…] Fogyassz napi rendszerességgel élő csírákat. A csírák vitamin- és enzimbombák, védenek a rákkeltő anyagoktól. Főként a brokkoli […]
Meg szeretném kérdezni, hogy azt mennyire kell szó szerint érteni, hogy „megszőrösödik a mag”? A retekcsírákkal ugyanis egyszerűen nem boldogulok. Már az 5. adagot dobtam ki, mert szőrösödik. De nem a mag, hanem a gyökér. Olyan nem lehet, hogy ennek esetleg ilyen a gyökere, ugye? Nem tudom mit csináljak vele.:-(
Hát, szó szerint kell érteni, megpenészesedik hamar, akár egy éjszaka alatt. Nem a gyökere, mert könnyedén lemosható róla. Én úgy szoktam megoldani, hogy késő este, ami előtt elmegyek lefeküdni aludni, akkor öblítem utoljára, és reggel szintén mindjárt. Közben éjszaka jó, ha hidegebb helyen pihen. Nyáron ez nehezebb, de télen nálam, ha így csinálom, nem szokott probléma lenni.
Szia!
Nekem is folyton bepenészednek, nem tudom mit csináljak…
Bioboltban vettem a magokat, az edényem is olyan mint a tiéd, mégsem boldogulok. Ha reggel leöblítem, már estére penészes…
Napközben is le kell öblíteni, egy nap jó, ha 3-szor, 4-szer, és jól lecsepegtetni mindig.
nyugodjatok meg…a retekcsíra gyökerén azok gyökérszőrök és nem penész….ha jól lecsepegteted, nem teszel alá vizet, és esetleg még be sem feded -tehát szellőzik- akkor biztosan nem penészedik be…és bőven elég reggel és este öblíteni. a retekkel nagyon egyszerű. nekem még sosem volt olyan, hogy ne sikerült volna.
Nem tudom mi a gond a vöröskáposzta csíráztatással, mert nem akar a magból csíra lenni. Már többször próbálkoztam vele. A zacskós ami kisebb kiszerelésű semmi bajom nem volt,de a nagyobb és drágább kiszerelésű, még egyszer sem sikerül. Mit rontottam el, vagy a mag nem jó. Pedig minden úgy csináltam, mint a elsőkkel.
Gabi! Szerintem a maggal van a hiba. Én is jártam már így. Nekem sem mindig megy a vöröskáposzta, brokkoli és a hagyma csíráztatása.
a csíráztatott hüvelyeseket fogyasztás előtt erős hőhatásnak kell kitenni,mert toxikus anyagokat is tartalmaznak.
Mária! Akkor a csíráztatásnak semmi értelme nem lenne! 🙂
Abban az esetben kell hőkezelni, ha nem csíráztatod őket.
Victoras Kulvinskas: Csíraételek c. könyvében nagyon sok tudnivalót leír a csíráztatásról, szeretettel ajánlom neked is, ha érdekel a téma.
Üdv!
Én most szeretnék megpróbálkozni a csíráztatással, néhány kérdés azonban felmerült bennem! Pl. az, hogy napközben nem tudom leöblíteni, mivel nem vagyok otthon, dolgozom. Elég csak reggel és este? A másik az, hogy miután kicsírázott és „learattam” 🙂 a magokról a csírát, azokat a magokat még hagyhatom, azok még újra hoznak hajtást, vagy újabb adag magot kell „beiktatni” ? Szóval a lényeg, hogy az adott adag mag többször csírázik, vagy csak egyszer? Bocsánat, ha nagyon bugyutának tűnök, fogalmam sincs a csíráztatásról! 🙂
Köszönöm, ha válaszolsz!
Télen, tavasszal, ősszel általában elegendő, ha reggel és este öblíted le, én is úgy szoktam, de ha nyáron csíráztatsz esetleg, akkor 25-30 fokban már könnyebben penészesednek a magok, akkor többször ajánlom az öblítést.
Általában nem szoktuk „learatni” a magokról a csírát, hanem együtt megesszük őket, magostul. Gondolok itt pl. a lucerna csírára, retek csírára, mungóbab- lencse, hagyma-, brokkoli … stb. csírára. 🙂 Kivéve persze néhány esetet (pl. napraforgómag), aminek a külső héját nem esszük meg.
Mindig új, friss magot kell előáztatni, és csíráztatni.
Ha viszont földbe ülteted, akkor lehet, hogy más a helyzet, pl. a zsázsa csírát tudod így nevelni, de ekkor már nem is csírának, hanem inkább palántának nevezzük.
Pl. a búzafű (és egyéb gabonák) nevelésénél csinálnak sokan úgy, hogy miután levágták a füvet, utána hagyják még egyszer megnőni, de ebben már kevesebb a tápérték. Én ebből is mindig új magot szoktam ültetni az aratás után.
Sok sikert a csíráztatáshoz, remélem, ízlenek majd! 🙂
Ahhhaaa! Nagyon köszi az infót, erre nem is gondoltam, hogy nem csipegetjük le a magról a csírát, hanem egy az egyben megesszük. Külön örülök, hogy a lucernát említetted, mert így elsőre azt szeretném és mellé a búzát kipróbálni, de a retek is nagyon szimpatikus. Na, de ne szaladjunk ennyire előre! 🙂
Igen, így nyilván egyértelmű, hogy mindig új magot kell előáztatni. Nagyon kíváncsi vagyok az új ízekre, nagy „növényevő” lévén már régóta foglalkoztatott a gondolat, hogy meg kellene próbálni a csírákat, kicsit feldobni a megszokott ízeket és így tél végén pótolni kicsit az ásványi anyagokat, vitaminokat… Biztos vagyok benne, hogy ha sikerül, nem fogok csalódni! Köszönöm a biztatást és a gyors választ, ami nagyon hasznos volt számomra!
Kedves Nóra.
Ruccola csíráztatással kezdtük a biokonyhát 🙂
Viszont a víz sajnos nem csepeg e róla hanem mint fent is írta ilyen nyálkás egyveleggé összeáll. Szépen csíráznak a magok, viszont a napokban megbüdösödött poshadt szaga lett. Mit lehetne tenni ellene? Gondolom nem nagyon ajánlott elfogyasztani így.
Előre is köszönöm segítségét.
S.O.S.!!
Egy kis segítséget szeretnék kérni! Ugyanis szépen kicsírázott már a retekmagom, úgy látom rajta, hogy fogyasztásra kész. A lucerna, szintén! Pár nap és ehető; erről azt olvastam, hogy csak a 7. naptól alkalmas fogyasztásra, mert akkorra bomlik le benne, valamiylen anyag…Ez igaz?A És abban kérnék még segítséget, arra lennék kíváncsi, hogy mindkettő fogyasztható mindenestől? Eresztettek gyökeret is, azt le kell szedni, vagy azt is meg lehet enni? Köszönettel: Jutka
Bocsánat! Még 1 kérdés! A búzacsírát szintén a maggal együtt lehet fogyasztani? Ha nem, akkor mi az a módszer, amivel leválasztható a csíra a magról?
Köszönöm!
Kedves Nóra.
Ruccola csíráztatással kezdtük a biokonyhát
Viszont a víz sajnos nem csepeg e róla hanem mint fent is írta ilyen nyálkás egyveleggé összeáll. Szépen csíráznak a magok, viszont a napokban megbüdösödött poshadt szaga lett. Mit lehetne tenni ellene? Gondolom nem nagyon ajánlott elfogyasztani így.
Előre is köszönöm segítségét.
Én is így jártam a ruccolával, így nem szabad fogyasztani. A nyálkás magok csíráztatása történhet úgy, hogy nem áztatjuk őket, hanem csupán vizet permetezünk rá, éppenhogy egy kicsit. Próbálja meg így, vagy ültesse földbe, és a friss kicsi palántákat arassa le.
Sok sikert kívánok hozzá!
Nóra
Nem kell leválasztani a magról a csírát a búza esetében sem. A mag nyugodtan fogyasztható vele, még maradtak benne vitaminok. A mag nem kemény, megpuhul, el lehet rágni könnyedén.
Sziasztok! Segítsetek kérlek a retekmag csíráztatásában. Ugyanis már többször remekül sikerült, el is fogyasztottam, de a legutóbbi után komoly hasfájásaim lettek. Penész nem volt rajta, mert többször bő vízzel öblögettem. Egy picit tovább csíráztattam a szokásosnál, helyenként enyhén már a mag rész rózsaszínes, retekre jellemző színű, lett. Lehet, hogy ez a gond? Meg tudjátok mondani, hogy miért lehet a csíráktól hasfájás? A magokat bioboltban, direkt csíráztatásra alkalmas csomagban vettem.
Előre is köszi a segítséget!
Egy-két tapasztalat,és egy kérdés.
Én régóta csíráztatok,vannak kedvenceink(retek,napraforgó)és nagyon jól használom az agyag csíráztatókat.Szerintem pont azoknak praktikus akik napközben nem tudnak öblíteni,mert a víz amit a tál magába szív,reggeltől elég a magoknak az esti újabb öblítésig.Érdemes jó minőségű tálat venni!(Váry kerámia)ha ennyi reklám belefér?Nekem ebben a tálban még sose penészedett meg a mag.Penészedés esetén érdemes a műanyagtálat enyhén ecetes vízzel átmosni az újabb használat előtt,de néhány használat után is.
Egy kérdés:Mi a helyzet a hüvelyes csírákkal(pl.csicseriborsó)lehet nyersen fogyasztani 5-6 nap után,vagy hőkezelni kell?Ebben sose vagyok biztos.
Köszönet
Szia!
Tudom fentebb már volt egy hasonló kérdés, de még mindig nem vagyok biztos a dolgomban 🙁 Sokadszor jártam úgy a búzával, hogy elkezdett szépen csírázni, napi 3x öblítettem, és a 3. napon reggelre a csírákon (nem a magon) apró fehér szőröcskék jelentek meg. Ez akkor ugye penész? Megint dobhatom ki az egészet?
Ja és tegnap voltam magot venni bioboltban, mire közölték hogy már nincs szezonja a csíráztatásnak így csak rendelni tudnak… 🙂